100% Beszédórák országosan már 6 helyszínenMegnézem mi ez!
100% Beszédórák országosan már 6 helyszínen

blog

Spaced Repetition és Mnemonics

A szókincsfejlesztés tudományos oldalról

by Daniella Dimitrow in Szókincsfejlesztés
május 3, 2017

Spaced Repetition és Mnemonics:
a szókincsfejlesztés tudományos oldalról

A cikk hossza: 2,5 perc 
Letölthető hanganyag a cikk legalján

Tapasztalataink alapján a nyelvtanulók egyik legnagyobb vesszőparipája az új szavak memorizálása, illetve a passzív szókincs aktívvá tétele. A heuréka kifejezés rendszeresen új értelmet nyer, amikor egy angoltanuló meglátja egy bizonyos szó jelentését, és a homlokára csap: „de hát én ezt tudom, csak már elfelejtettem”.

Hogyan küszöbölhető ki ez a probléma, van-e erre bármilyen csodamódszer? Nos, a tudósok azt állítják, hogy igenis van, méghozzá bárki számára elérhető. Ezekből a technikákból most kettőt mutatunk be nektek: nézzük meg, mit takar az időközönkénti ismétlés (spaced repetition), illetve a mnemonics technika, melyek ismeretével hatékonyabban sajátíthatod el és hasznosíthatod az ismeretlen szavakat!

Időközönkénti ismétlésnek nevezzük azt a tanulási módszert, mely a felejtési görbét alapul véve arra sarkallja a tanulót, hogy az esetleges felejtés bekövetkezése előtt rendszeresen felidézze az adott szavakat, ezzel folyamatosan felfrissítve a korábban megszerzett tudást. A tananyag ismétlésének rendszerességét folytonosan növelni kell, így míg az első héten kétnaponta vesszük elő az anyagot, a későbbiekben négynaponta, majd nyolcnaponta, és így tovább. A módszert először 1932-ben Cecil Alec Mace professzor tette közzé a Psychology of Study című művében, elindítva ezzel hosszú tudományos kutatások sorozatát (Greene).

Későbbi tanulmányokban megállapították, hogy a tökéletes módszer a technika alkalmazására a szókártyák használata, ugyanis ezekkel lehet a legcélratörőbben és a legpraktikusabban véghez vinni a célul kitűzött szavak memorizálását. Lényegében tehát „átverjük” az agyunkat, amikor a spaced repetitiont alkalmazzuk, ugyanis megfosztjuk magunkat a felejtés természetes képességétől, teljesen ellehetetlenítve a folyamat kialakulását (Gupta). Nem hangzik rosszul, ugye?

Nézzük hát meg azt is, hogy milyen módon készíthetünk megfelelő szókártyákat a mindennapokban. A régivágásúak természetesen a saját kezükkel is kivághatják ezeket papírból, a technika szerelmeseinek pedig ingyenesen elérhető az Anki, mely a magaslatokig emelte a módszer alkalmazását: angolul és magyarul is betáplálhatjuk a kívánt szavakat, illetve a kiejtést is rögzíthetjük benne.



A mnemotechnika (angolul mnemonics) egy olyan sikeres szótanulási módszer, melyet már biztosan mindenki alkalmazott az életében, csak nem tudatosan. Több fajtája is van: leggyakrabban képeket társítunk a megtanulandó szóhoz a mindennapi életünkből, más esetekben számokat társítunk az egyes betűkhöz, néha pedig egyéb szóelemekre bontjuk a meglévő szót, és arról asszociálunk egy másik, általunk könnyen megjegyezhető fogalomra (pl. dialogue – egy diavetítő lóg a falon, dia lóg).

Gyakorlatilag bármilyen vizualizációt magába foglaló tanulási technika ide tartozik, mely igénybe veszi a kreativitásunkat a lexikális tudás megszerzése érdekében. Fontos, hogy alkalmazásához fel kell használnunk a fantáziánkat, illetve több érzékszervünket is: ha vizualizáljuk, tapintjuk, halljuk a szót, akkor garantált a siker. Bátran vonjuk be a legerősebb oldalunkat: ha valakinek jó esze van a számokhoz, és azokat könnyen megjegyzi, akkor saját kódrendszert építhet (pl. grape – gr4p3). Ha inkább vizuális típus vagy, akkor gyűjts képeket vagy rajzolj, használd a képzeletedet!

Sok sikert!

A Don’t Panic LAB-ben konkrét kivitelezési tervet kapsz videókkal, letölthető anyagokkal, Facebook élő adásokkal a spaced repetition és mnemonics módszerekről. 

Gyere, nézz be e LAB-be ITT!



A szerzőről:

Daniella több mint 8 hónapja angoltanár a Don’t Panic Angolnál. Az ELTE Bölcsészettudományi Karának Anglisztika alapszakán végzett, jelenleg pedig a mesterdiplomáján dolgozik Amerikanisztika szakon. Szakterülete a történelem és az elméleti nyelvészet, illetve minden, ami ‘kicsit reál’, azaz számokat vagy logikai összefüggéseket tartalmaz. Korábban nyelviskolákban és magántanárként is dolgozott, illetve másfél éves menedzseri tapasztalatot szerzett egy amerikai multinál, ahol sok különböző nemzetiségű emberrel dolgozott együtt. Jelenleg a Don’t Panic Akadémia 3.0 Intermediate csoportjának tanára.

Ezt a blogcikket itt most podcast formájában meg tudod hallgatni és le is tudod tölteni!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük